olvasási idő: 3 perc
Ebben a blogbejegyzésben kicsit elmélyülünk a hajókeresztelés lenyűgöző világában, történetében, jelentőségében, valamint a hozzá kapcsolódó különféle szokásokban és rituálékban.
Gyökerek
A rítusok eredetét nehéz pontosan meghatározni, de az bizonyos, hogy az emberiség hajózási történetének kezdeteihez nyúlik vissza. Ezek a szertartások nemcsak ünnepi alkalmak, hanem fontos jelképes „gesztusok” is, amelyek a hajók sikeres útjait és a legénység biztonságát hivatottak biztosítani.
A hajók "keresztelésnek" hagyománya már különféle ókori civilizációkban is jelen volt. Az ősi hajós népek úgy tartották, hogy ha egy hajót nem neveznek el megfelelően és nem áldják meg, akkor az nem tud biztonságosan közlekedni a tengeren. Az egyiptomiak, görögök és rómaiak gyakran áldozatokat mutattak be az isteneiknek, hogy szerencsés utat biztosítsanak a hajóiknak. Az ókori Görögországban például borral öntötték le a vitorlás hajók orrát, a rómaiak inkább állati véráldozatokat mutattak be, hogy elnyerjék Neptunusz, a tenger istenének jóindulatát.
A keresztény hatás a modern szertartások kialakulására
A kereszténység terjedésével a hajóavatás szertartása megváltozott. A keresztény kultúrában a vér helyett szentelt vizet használtak, amelyet a hajóra hintettek, miközben pap áldotta meg az új hajókat. Ez volt az első lépés afelé, hogy a hajóavatás szorosan összekapcsolódjon a keresztény "keresztelés" szimbolikájával. A kereszténységben a szentelt víz a tisztaságot és az isteni oltalmat jelképezte, és így ez az oltalom a hajózás világába is átültetődött.
A modern hajóavatás
A 19. században a hajóavatás már egyre inkább a mai formájában zajlott. Ekkor vált elterjedtté az a szokás, hogy egy híres személy – általában egy nő – a hajó orrához „vág” egy pezsgősüveget, miközben az új hajót ünnepélyes keretek között elnevezik. Ez a gesztus a hajó boldog és szerencsés életútját hivatott szimbolizálni.
A babona szerint ha az üveg eltörik, az szerencsét hoz a hajóra, míg ha nem törik el, az balszerencsét jelenthet…
Miért fontos ez a hagyomány a mai napig?
A hajóavatás nemcsak a tradíciók megőrzését szolgálja, hanem a hajó és a legénység közötti szimbolikus kapcsolatot is kifejezi. Egy új hajó vízre bocsátása mindig izgalmas és fontos pillanat, amely sok reménnyel és várakozással van tele. A „keresztelés” ünnepélyessége ezt a fontos pillanatot teszi emlékezetessé, és egyúttal egyfajta „védelmet” is nyújt a hajónak az elkövetkező utak során.
Át szeretnéd nevezni a hajódat?
A babona szerint, ha szeretnéd a hajódat mindenféle további balszerencse elkerülésével átnevezni, újra kell keresztelned egy úgynevezett „átnevező ceremónia” keretében. Lydia Mullan amerikai vitorlázó, újságíró összeállított egy teendői listát, melynek a lépéseit ha Te is betartod, mindent megtettél annak érdekében, hogy elkerüld az átnevezett hajódra leselkedő balszerencsét:
1. A hajó régi nevének az „elengedése”: ejts rá valamit a hajó orrára, melyen a régi név szerepel, lehet ez bármilyen tárgy, melyre előzetesen ráírtad a hajód régi nevét. A legenda szerint minden hajó neve be van írva a „Mélység Nagy Könyvébe”, és Poszeidón tengeristen ismeri is őket. Egy hajó nevének megváltoztatásához ki kell törölni azt a könyvből és Poszeidón emlékezetéből is. Ehhez a korábbi név minden nyomát el kell távolítani - nemcsak magáról a hajóról, hanem a kellékekről, jelvényekről stb. is, majd meg kell tartani a hajó új keresztelőjét.
2. Győződj meg róla, hogy a hajód régi nevét mindenhonnan eltávolítottad és csak akkor mondd ki hangosan és áruld el az új nevet bárkinek ha ez megtörtént.
3. Készülj fel az első útra! A keresztelő szertartást egy „első útnak” kell követnie, bármennyire is rövid legyen, ez jelképezi a hajó útjának kezdetét és az első igazi próbát a nyílt vízen. Ennek megfelelően gondoskodj róla, hogy a hajó megfelelően fel legyen szerelve, indulásra készen álljon! Készíts elő egy üveg vörösbort, egy üveg pezsgőt és egy ágat zöld levelekkel. Indulás előtt az ágat helyezd el a fedélzeten, jelképezve ezzel a biztonságos visszatérést.
4. A ceremónia kezdetén mondj néhány szót a hajódról, az eddigi történetéről, és, hogy hová, merre szeretnél hajózni vele. Majd kérj rá áldást a választott istenségtől. Áldozatul önts egy keveset a vörösborból a vízbe, a többit pedig idd meg a barátaiddal!
5. A modern „keresztelő szertartás” talán leghíresebb részét, a palacktörést egy nőnek kell elvégeznie, miután kimondta a következő szavakat: „Megkeresztellek [a hajó új neve]”. Ügyelj arra, hogy az üveget lehetőleg egy fém alkatrészhez üsd, hogy elkerüld a hajótest sérülését. Esetleg használhatsz egy palacktartót vagy táskát, mely megakadályozza az üveg szétszóródását. Üss erősen, mert sokan azt is rossz előjelnek tartják, ha az üveg nem törik el az első próbálkozásra!
Tuddtad?
- az angolszász kultúrában a hajó keresztelést „ship christetning”- nek mondják;
- a hajó neve nem szerepel a hajólevélben;
- az Egyesült Államokban az alkoholtilalom idején vizet, szőlőlevet vagy almabort használtak kereszteléshez;
- az 1912-ben elsüllyedt Titanic-nak nem szerveztek hagyományos hajókeresztelő szertartást;
- 2019 novemberében a MS Ronald Amundsen lett az első hajó, amelyet az Antarktiszon kereszteltek meg. A ceremónia során a hagyományos pezsgősüveg helyett egy sarki jégdarab „repült” a hajó oldalához.
Záró gondolatok
A hajóavatás és a keresztelés rituáléja egy olyan hagyomány, amely évezredekre nyúlik vissza, és bár a világ változik, a hajós társadalomban a tradíciók még mindig mély gyökerekkel bírnak. Legyen szó akár egy luxusjacht, akár egy kisebb vitorlás hajó avatásáról, ez mindig egy különleges alkalom, amely méltán megérdemli az ünneplést és az elismerést.
